A 2019 decemberében megjelenő új koronavírus, a „súlyos akut légzőszervi szindrómához kapcsolódó koronavírus 2 (SARS-CoV-2)”, mely a korona­vírus-19 betegséget (COVID-19) okozza, régen látott nehézségek elé állí­totta a világ egészségügyi rendszereit. Habár kezdetben, az egyértelmű légzőrendszeri károsodást okozó hatásai miatt úgy véltük, hogy elsőd­legesen ezt a szervrendszert érinti a betegség, azonban egyre növekvő mennyiségű adat áll rendelkezésünkre az egyéb szervek károsodásáról.

A Föld lakosságának 1%-át érintő hepatitis C vírusfertőzés jelentős egyéni és társadalmi probléma. Napjainkra gyógyíthatóvá vált, a vírus elpusztí­tása nem előrehaladott stádiumú májbetegek számára teljes gyógyulást jelent, egyben megelőzi a vírus átvitelét. 

A krónikus vesebetegség jelentős kockázati tényező a COVID-19-fertőzés szövődményei és halálozási aránya szempontjából. A COVID-19 betegség gyakran okoz akut veseelégtelenséget direkt nefrotoxicitás, felborult hemodinamikai egyensúly, citokinvihar és hiperkoagulabilitás útján.

Magyarországon 2012 óta az országos hepatitis regiszter (HepReg) adat­bázisa szerint összesen 10975 HCV-fertőzött beteg részesült antivirális kezelésben. 

A HCV in Addiction Care Breakthrough projekt nyomán jó minőségű HCV-ellátási betegutak alakultak ki a programban részt vevő centrumok több­ségében, melynek nyomán javult az együttműködés az addikciós gondozás és a hepatitis-centrumok között.

A májbetegségek többféle kórélettani folyamaton keresztül járulhatnak hozzá a vesék megbetegedéseihez. A krónikus vagy akut májbetegségek mellett fellépő vesefunkció-zavarok gyakran gyorsan progrediálnak, rövid időn belül akár akut veseelégtelenség is kialakulhat. A jelen cikk áttekintést ad e két szerv működésének klinikailag legfontosabb összefüggéseiről.

Az Európai Bizottság kiadta a forgalomba hozatali engedélyt az AbbVie MAVIRET^® (glecaprevir/pibrentaszvir) nevű gyógyszere számára, amely a krónikus hepatitisz C kezelésére szolgál az összes fő genotípus (GT1-6) esetén.

A májcirrózis a legutóbbi időkig az idült májbetegségek irreverzibilis vég­állapotának tűnt. Amióta egyes májbetegségek oki kezelésére hatásos gyógyszerek vannak a kezünkben, szaporodnak a példák az előrehala­dott májfibrózis regressziójára, sőt a májcirróziséra is. További ígéretes kutatási irány a fibrogenezis gyógyszeres gátlása/visszafordítása, valamint az őssejtek felhasználása a szövetregenerációban és az immunológiailag testazonos donorszervek létrehozásában.

Az egyedfejlődés során kialakult ideghálózatok kb. 300 milliárd idegsejtje kémiai ingerületátvivő anyagok és elektromos impulzusok segítségével létesít kapcsolatot, „beszélget” egymással. Sérülékeny, számtalan külső hatásnak kitett hálózat ez. Az emberi magatartást, viselkedést nagymérték­ben befolyásolhatják különféle gyógyszerek, élvezeti szerek, a környezetet és az élelmiszereket szennyező anyagok, ipari mérgek. Toxikológiai cikk­sorozatunk első része a perifériás és a központi idegrendszert érő toxikus hatások formáit és pato-biokémiai mechanizmusait tekinti át.

A csökkent immunitású gyermekek hasmenésének hátterében sokszor enterális infekció áll. E betegségek elhúzódóak és életveszélyesek lehetnek. Kedvezőbb kimenetelt a gyors és körültekintő diagnosztikától, az immunstátusz javításától (pl. immunszuppresszió csökkentése), valamint a megfelelő terápiától várhatunk.